Salgótarján
Salgótarján Nógrád megye székhelye, 16 városrésze van, ezek közül 5 egykori község. A Karancs, a Medves és a Cserhát hegységek találkozásánál fekszik, a Tarján-patak és a Zagyva vízgyűjtőjének két, Y alakot formáló szűk völgyében.1
- Megye
- Nógrád
- Járás
- Salgótarjáni járás
- Jogállás
- megyeszékhely, megyei jogú város
- Lakónépesség
- 30 416 fő
- Lakások száma
- 18 041
- Terület
- 93 km²
- Irányítószámok
- 3100, 3104, 3109, 3121, 3141
Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.
Salgótarján története
A Kacsics nemzetség birtoka és a salgói vár
A város honlapja szerint a Salgótarján név a Salgó és a Tarján nevek összetételéből keletkezett. 1246-ban a település a Kacsics nemzetség Illés ágából származó Péter birtoka volt, 1280-ban pedig a településen Péter testvérének, Simonnak két fia, Miklós és Simon tűnik fel. 1327-ben a település a Kacsics nemzetségből származó Salgai Illés és Miklós, valamint fiaik osztatlan birtoka volt. A salgótarjáni plébániát az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékek már említik, Salgó várát pedig egy 1348-ban kelt oklevél. 1411-ben a Szécsényiek osztozkodásakor a salgói vár Salgó Simonnak jutott. 1439-ben oklevél említi Salgó községet, amely közvetlenül a vár alatt, a későbbi Salgó-puszta helyén feküdt. 1450-ben a vár a csehek birtokába került, Hunyadi Mátyás pedig 1460-ban visszafoglalta.123
Török kézen, új földesurak alatt
1548-ban Bebek Ferenc volt a település földesura. 1554-ben a salgói vár török kézre került, 1562–1563-ban pedig a helység Hüsszein, Ali basa nagyvezér csauszának hűbérbirtoka lett. 1593-ban Tiefenbach Kristóf és Pálffy Miklós visszafoglalta a várat a töröktől. A város honlapja szerint a 17. században Salgótarjánnak 247 lakosa volt, Fülek várának 1682-es ostroma után pedig elnéptelenedett, és tíz évig lakatlan maradt. A hódoltság idejét követően a falu Volkra Ottó Kristóf gróf tulajdonába jutott, a 18. század elején pedig Szluha Ferenc báró lett a birtokosa. 1715-ben 17, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak össze. A földesúr 1770-ben Jeszeniczei Jankovich László, 1828-ban Jankovich Antal, Nógrád vármegye alispánja volt.12
Árvíz, kőszén és vasút
1821-ben tűzvész égette le a salgótarjáni római katolikus templom tetejét. Az 1840-es években, majd 1870-ben és 1873-ban is árvíz sújtotta Salgótarjánt. A közelben 1850-ben fedeztek fel barnakőszenet. A Pest–Salgótarján vasútvonal építését a Szent István Kőszénbánya Társulat 1863-ban kezdte meg, a vonal 1867-ben készült el. 1868-ban alakult a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat, 1871-ben pedig a későbbi Budapest–Ruttka vasútvonal Losoncig tartó szakaszát adták át. 1881-ben két cég egyesülésével jött létre a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.; ugyanebben az évben adták át a Salgótarjáni Vasfinomító Rt. fogaskerekű vonalát, amely 6 km hosszan kötötte össze a gyárat a Salgóbánya-telepi szénrakodóval. A református templom 1882-ben épült, a tornya 1894-ben.124
Városi rang, megyeszékhely, megyei jogú város
1913-ban adták át a főtéri vasútállomást. 1920 és 1924 között Salgótarján volt a Budapest–Ruttka vasútvonal határállomása, 1922-ben pedig városi rangot kapott. 1939. május 7-én érkezett Salgótarjánba a Szent Jobbot szállító Aranyvonat. 1950-ben Nógrád megye székhelye lett, a megyei tanács végrehajtó bizottsága azonban ténylegesen csak 1952-ben költözött át. A modern belváros 1960 és 1985 között nyerte el jelenlegi formáját. Később, 1993-ban a Síküveggyár csődbe ment, 1994-ben a város megyei jogú város lett, 1999-ben az Acélgyár részben megszűnt, 2000-ben elkészült az ipari park, 2001-ben pedig a Széchenyi Terv keretében megújult a kórház és a könyvtár.134
Látnivalók
Salgó vára
Salgó vára egy 625 méter magas hegyen áll Salgótarjántól északra. 1552-ben Derencsényi Farkas kezében volt. A helyi hagyomány szerint a salgai várrom közelében Mátyás király vadászkastélyának romjai álltak. 2025-ben régészeti ásatás zajlott Salgóvárban.1256
Dornyay Béla Múzeum
A salgótarjáni múzeum hivatalosan 1959-ben létesült az egykori Szluha-Jankovich kúriában. A múzeumi gyűjtés gondolatát 1927-ben Dornyay Béla gimnáziumi tanár vetette fel. Az új épület 1980-ban készült el a központban, a múzeum ekkor vette fel Nógrádi Sándor nevét, az épület pedig 2005-ben műemléki védettséget kapott. A Képtár 2006-ban nyílt meg, és a Mihályfi-gyűjteményt mutatja be, amelyben Derkovits Gyula, Gulácsy Lajos és Rippl-Rónai József alkotásai is szerepelnek. 2013-tól megyei hatókörű városi múzeumként működik.7
Bányászati Kiállítóhely (Bányamúzeum)
A Salgótarjáni Bányamúzeum 1965-ben nyílt meg, 1980-ban ipari műemlékké nyilvánították, 1993. április 1-jén pedig a Nógrád Megyei Önkormányzat átvette. A látogató egy körülbelül 290 méter hosszú földalatti vágatrendszerbe jut. A József lejtős akna fennállásának 14 éve alatt 776 000 tonna szenet termelt, a szénbányászat a József lejtős aknában 1951-ig működött.78
Kisboldogasszony-templom
A templom leégése után Jankovich Antal helyreállíttatta és megnagyobbíttatta. Luby József 1866-ban tornyot építtetett hozzá, 1900-ban pedig a teljes átalakítást Kovács Nándor prépost-plébános indítványozta. Az orgonát 1910 körül Hardonyi József építette, 1948-ban a Rieger gyár átépítette. A főplébánia anyakönyvei 1749-től vannak meg.123
Munkás Szent József-templom
A Munkás Szent József-templom és a rendház 1934 és 1936 között épült Szontagh Pál tervei alapján. Az orgonát 1938-ban az Angster gyár építette. Az oldalfalak Szent Család életét ábrázoló szekkóit 1956-ban Kontuly Béla készítette, a főoltár kovácsoltvas domborműveit pedig Lehoczky György készítette.3
Pécs-kői bazaltkúp
A Pécs-kő 542 méter magas, Salgótarjántól keletre emelkedő hegy. Vulkáni kúpját a pliocén korban két szakaszú vulkáni működés hozta létre, a bazaltkúp helyi jelentőségű védett természeti terület. Területén az 1930-as évek előtt öt nagyobb bánya működött, utcakőnek való bazaltot termeltek ki. A Pécs-kő várának romját egy 1802-ben készült térkép jelöli, a sziklacsúcs körül 1960-ban végzett ásatások péceli és bronzkori kultúrához tartozó leletanyagot találtak. A helyi hagyomány szerint a sziklatetőn egykor rablóvár állt.29
Baglyas-bazalttömb
A Baglyas-bazalttömböt 1975-ben nyilvánították védetté. A 301 méter magas Baglyaskő K/Ar módszerrel meghatározott kora 3,5–3,8 millió év; déli oldalában három üreg alkotta bazaltüreg-rendszer van.10
Szabadtéri vasúti kiállítóhely a főtéri állomáson
A főtéri vasútállomáson egy egykor az acélgyárban szolgált szertartályos tolató gőzmozdony áll. 2016-ban mellé került a síküveggyárban, majd az acélgyárban használt dízelmechanikus tolatómozdony, amely 1963-ban került a síküveggyárba.11
Érdekességek
- A Karancs 729 méter magasra emelkedik, Salgótarján egyik lakott területe pedig az 500 méter magasan fekvő Salgóbánya.1
- Salgótarján belvárosa 1968-ban megkapta a Hild János-díjat.1
- A Kemerovó lakótelepet az 1960-as években építették a József-akna meddőhányójára, nevét az oroszországi Kemerovo városáról kapta, amellyel Salgótarján testvérvárosi kapcsolatot ápolt.1
- Borovszky szerint Salgótarján északi részén vízforrás volt, amelynek a nép gyógyító erőt tulajdonított.2
Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata
Tudta-e Ön?
Salgótarjánban is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.
Ablak ablak.salgotarjanban.comAjtó ajto.salgotarjanban.comRedőny redony.salgotarjanban.comSzúnyogháló szunyoghalo.salgotarjanban.com
Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ablakunio. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.
Források
- Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata salgotarjan.hu
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Nógrád vármegye községei (MEK) mek.oszk.hu/09500/09536/html/0013/6.html
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/S/Salgótarján.html
- Dornyay Béla Múzeum dornyaymuzeum.hu/oktatoanyagok/tortenelem
- Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata salgotarjan.hu
- Dornyay Béla Múzeum dornyaymuzeum.hu/esemeny/var-a-varos-felett-salgotarjan-…
- Dornyay Béla Múzeum dornyaymuzeum.hu/dornyay-bela-muzeum-banyaszati-kiallito…
- Dornyay Béla Múzeum dornyaymuzeum.hu/kiallitas/banyaszati-kiallitohely
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bnpi.hu/hu/reszletek/pecs-koi-bazaltkup-salgota…
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bnpi.hu/hu/reszletek/baglyas-bazalttomb-salgota…
- Dornyay Béla Múzeum dornyaymuzeum.hu/kiallitas/szabadteri-kiallitohely
Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.